A tanyasi élet mindennapjai gyermekeknek, falusi turizmus felnőtteknek.

Óvodás és iskolás csoportok számára szervezett tanórák, keretében mutatjuk be a régi idők paraszti gazdaságának tennivalóit, a tanyasi ételkészítést, a régmúlt ünnepek népi hagyományait, míg a felnőttek jó jókedvű falusi disznótoron vehetnek részt.

rm51.jpg


15 tipp a biztonságos otthoni disznóvágáshoz


Itt a tél, a házi disznóvágások ideje. Annak érdekében, hogy ez a jeles esemény csak örömöt okozzon, és a finom házi termékek mostani, vagy későbbi fogyasztása ne vezessen egészségártalomhoz, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a biztonságos húsfeldolgozás feltételeiről, és a disznóvágás veszélyeiről.

 1. A vágásra szánt állatnak egészségesnek, kell lennie. Fontos, hogy csak koplaltatott sertés kerüljön levágásra.

kep0440.jpg

2. A disznóvágás során ne használjon fel ismeretlen eredetű állatból, nem hivatalos kereskedelemből származó húst, vagy félsertést. Csak állatorvos által ellenőrzött vadhúst dolgozzon be, mert a vadhúsokban gyakran előfordul egy Trichinella nevű parányi féreg, amely a kolbászba bedolgozva súlyos megbetegedést okoz.

3. Disznóvágáson ne vegyen részt az, aki hasmenésben szenved vagy kezén valamilyen bőrbetegség található. A hasmenéssel baktériumok, vírusok ürülnek, a kézen levő gennyedésben olyan baktériumok találhatók, melyek a kolbászba, hurkába disznósajtba jutva ételmérgezést okoznak.

4. Az asztalokat, amelyeken a hús feldolgozása történik, és a használni kívánt edényeket, eszközöket alaposan el kell mosogatni. A mosogatáshoz, húsfeldolgozáshoz csak tiszta, ivóvíz minőségű vizet szabad használni.

5. A gyomrot, beleket, hólyagot kivétel előtt le kell kötni, hogy tartalmuk ne szennyezze az állat belső felületét. A sertés béltartalmában ugyanis olyan baktériumok vannak, amelyek az embert megbetegíthetik. A gyomrot, töltés előtt alaposan meg kell tisztítani.

6. Ha a hús földdel, vagy béltartalommal szennyeződött, nem elég letörölni, hanem javasolt vékony rétegben levágni a szennyezett felületet.

7. A bőr kaparásához használt késsel ne végezzünk bontást. A töltelékes áruba kerülő húsrészeket csak teljesen tiszta, esetleg előzőleg forró vízbe mártott késsel szeleteljük. 

8. A húsfeldolgozás egyes tevékenységei között a feldolgozást végzőnek alaposan kezet kell mosnia szappannal, meleg vízben.

9. A hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél hamarabb fel kell dolgozni. Erre az enyhébb időjárás miatt fokozottan oda kell figyelni. A hideg téli idő kedvez a biztonságos húsfeldolgozásnak.

10. A sonkákat nem javasolt felszúrni, mert a baktériumspórák a hús mélyébe kerülhetnek.

11. Kerülni kell a vastag, nagy tömegű töltelékáru készítését (nem ajánlott pl. 2 kg-nál nagyobb disznósajtot készíteni), mert belsejük nem forrósodik át kellően.

12. A hurkaféléket lassan kell abálni, hogy belsejük is alapos hőkezelést kapjon.

13. A húsokat hideg helyen kell pácolni, a botulotoxin képződés megakadályozására. A hús pácolásához hozzáadott nátrium-nitrit, továbbá a füstölés hatására a hústermékekben a botulotoxin képződés lehetősége csökken. A pácsó adagolására figyelni kell, csak a megadott mennyiségben szabad használni.

14. Lassú, hideg füstölést kell alkalmazni, és keményfával kell a füstölést végezni. Festékes, felületkezelt fát nem szabad használni.

15. Az elkészített kolbászt, disznósajtot, egyéb füstölt terméket hűvös helyen kell tárolni.

A botulizmus nem játék!

Magyarországon a házi disznóvágással kapcsolatba hozható megbetegedések közül a botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés a legsúlyosabb. Hazánkban ma már szinte kizárólag a disznóvágások alkalmával házilag füstölt, vagy más módon tartósított (pl. zsírban lesütött hús, kolbász) húskészítmények elfogyasztása miatt fordul elő. Többnyire nyers vagy rosszul hőkezelt, füstölt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza. Betegedtek már meg több nappal korábban készített és a kamrában tárolt fel nem melegített pörkölt fogyasztásától is.

A megbetegedést a nem megfelelő hőkezelés miatt a termékben maradó, Clostridium botulinum baktérium által termelt mérgező anyagcseretermék (botulotoxin) elfogyasztása okozza.  Földdel, az állatok székletével kerül az élelmiszerekbe. A méreganyag magában az élelmiszerben termelődik, annak elfogyasztásával kerül a szervezetbe. Csak olyan élelmiszerben, az élelmiszer olyan részében termelődik, amely a levegővel nem érintkezik (konzervek, nagyobb darab pácolt húsok).

A nitrites pácsó előírt mennyiségű adagolása is védelmet jelent. A kórokozó által termelt méreg rendkívül erős hatású, embernél egy grammnyi mennyiség milliomod része is halálos. A méreg egyetlen "kedvező" tulajdonsága, hogy hőérzékeny, legalább 10 perces forralás során biztosan hatástalanná válik. A botulizmus megelőzését segítheti ez az ismeret, mivel az alaposan átfőzött, átforralt ételtől nem betegednek meg.

(forrás: Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH) )  az 'aktuális' rovat további cikkei 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 6
Tegnapi: 2
Heti: 10
Havi: 52
Össz.: 27 016

Látogatottság növelés
Oldal: Tippek a biztonságos disznóvágáshoz
A tanyasi élet mindennapjai gyermekeknek, falusi turizmus felnőtteknek. - © 2008 - 2024 - rezedamajor.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »